Szupervízió
A terapeutává válás egyrészt ismeretelsajátítás, másrészt tapasztalatok gyűjtését és érlelését, átdolgozását, saját segítői működésünk tudatossá tételét jelenti. A segítői önfejlesztés a hipotézis – célkitűzések – beavatkozások összhangjának megteremtését szolgálja. Ebben segít a szupervízió, amely annyiban több az esetmegbeszélésnél, hogy saját megérintődéseinkre, bevonódásainkra is hangsúlyt helyez.
Hogy a suszternek ne legyen lyukas a cipője – de legalábbis tudja, hol lyukas, és hogyan hat ez a mindennapi életére és munkájára.
A Magyar Családterápiás Egyesület 50, illetve 80 órás szupervízióin az esetekre az Egyesület képzési rendjének megfelelően, konkrét elvárásrendszer szerint, ugyanakkor változatos módszertannal tekintünk rá. Eseteinkhez való hozzáállásunk tudatos feldolgozását és átéltségét a klasszikus, rögzített lépcsőkből álló szupervíziós megbeszélésen túl dramatikus megjelenítés, kreatív technikák és projektív gyakorlatok segítik.